„Hisszük, hogy a Csillagocska-szellem – a népdal sorait aposztrofálva – népünk szegénylegényeinek csillagként mutat utat ma és holnap is, nagyváradi népünk viszonylag nemzeti hagyományát felejtett világában. Tesszük ezt a legfiatalabbakkal a legöregebbik, öntudatos felelősséggel, tiszta szívvel és jó kedvvel, önbizalmunk és önbecsülésünk visszanyerésével.”
(Pálfi József)
A 2002 óta eltelt időt, minőségi és mennyiségi szempontból, megpróbáltuk – és a jövőben úgy szint megpróbáljuk – kitölteni tartalommal. Úgy gondoljuk, hogy a Csillagocska Alapítvány a sokszínű tevékenységével, az óvodán át, a gyermek-táncház, a néptáncegyüttes és a kórusokon keresztül, egy színes palettán tudja kínálni magyar értékeinket a nagyváradi emberek, valamint a sok kiszállás és világháló segítségével az egész világ felé.
EGYHÁZI NEVELÉS
ZENEI ANYANYELVÜNK OKTATÁSA
HAGYOMÁNYŐRZÉS
IDENTITÁS ÉS NEMZETI ÖNTUDAT
időrendi sorrendben
A Réti Egyházközség a Nagyváradi Református gyülekezetek közül egyedi módon felismerte és fontosnak tartotta a népnevelés egyedi módját és ennek fenntartásához, működéséhez szükséges kitartó és áldozatos munkáját vállalta fel az Alapítványon keresztül.
Óvodánk szellemisége és munkaközössége úgy gondolja, hogy az óvoda az a hely kell legyen, ahol a gyermekek biztonságban megerősödnek gyermekségükben. Esetünkben ez a biztonság, a templom közelsége miatt, a teremtő Isten oltalmát is jelenti. Ezen a helyen, egészséges népi kegyességünk szellemiségében, magyar gyermekdalok, mondókák, népmesék szövik át gyermekeink mindennapjait. A József Attila-i „jó szóval oktasd, játszani is engedd” elvét tettük magunkévá a nevelés-oktatás összefüggésében.
A nagyváradi gyermektáncház 1997-ben nyitotta meg kapuit. A mozgalom első éveiben mostoha körülmények között fejlődött. 2002-ben a Csillagocska Alapítvány fontosnak látta a gyermekmozgalom ápolását és fejlődését, ezért állandó otthont biztosított a nagyváradi gyermektáncháznak. Az évek során e foglalkozás nagy népszerűségnek örvendett. Az érdeklődők létszámának növekedése megkövetelte, hogy külön foglalkozás induljon minden kedden 16.00 órától az óvodások és 17.00 órától a kisiskolások számára. Gyermektáncházaink mindig egy alkalomhoz illő magyar népmesével zárulnak. A heti rendszerességgel megszervezett alkalmak minden esetben élő zenés kísérettel zajlanak. Az élőzenét a mindenkori Csillagocska Zenekar biztosítja. A foglalkozásokat Benedek Árpád zenepedagógus, néptáncoktató vezeti.
A Csillagocska Alapítvány megalakulása óta fontosnak tartja hagyományaink ápolását. Népi hagyományaink szerves része a népzene. A kitűzött céljaink közé tartozik a hangszeres élő zene széles körben való megismertetése, bemutatása. Kezdetek óta kiemelkedő figyelmet fordított intézményünk a zenei oktatásra, minek eredményeképpen térségünkben műkedvelő együttesként egyedülálló módon rendelkezik saját zenekarral.
A Csillagocska Gyermek és Ifjúsági Néptánctalálkozó a Csillagocska Alapítvány első nagy horderejű gyümölcstermése. Kezdetben egy családias hangulatú találkozó fogant meg,
A magyar népmesevilág egyik közismert motívuma az, amikor gondoskodó kezek hamuba sült pogácsákat helyeznek az ifjú főhős tarisznyájába. Így, ha szükségben lesz csak előveszi és elfogyasztja. Ez a táplálék olyan erőt ad, mely elegendő lesz számára az út folytatásához. Úgy gondoljuk, hogy ilyen szellemi – lelki táplálékot jelentenek majd az óvodában, táncházas alkalmakon az együtt tanult vagy játszott énekek, a gyermekek lelkében útravalóul csomagolt vallásos és más tematikájú kedves gyermekénekek, népdalok vagy népi gyermekjátékok ősrégi dallamai. Mind az egyházi ünnepkörökhöz igazodó, mind a világi énekek, dalok nemcsak, hogy megférnek szerves egységben egymás mellett, hanem jó lelki egyensúlyt létrehozva, ki is egészítik egymást. (…) Ugyanakkor másokkal együtt valljuk, hogy az énekek a néplélek sajátos kifejezői és az ember gondolkodásmódjának – sok mással együtt – a kialakulását is segítenek egészségben fejleszteni.” Ezen gondolatokkal indította útra Alapítványunk elnöke Pálfi József lelkipásztor, első gyermekdal kiadványunkat.
Szakmai támaszt, bíztatást dr. Almási István népzenekutató nyújtott számunkra, amiért mindig hálával és köszönettel gondolunk rá.
Szerkesztette:
Benedek Árpád
Pálfiné Székely Noémi (ötletgazda)
Kiadó: Csillagocska Alapítvány
Zene és ének: Csillagocska zenekar, Csillagocska Református Zeneóvoda és Néptáncegyüttes gyermekei
A Farsangtemetés című műsor felcsíki farsangi, főleg a farsang farkához kötődő népszokásokon alapszik, amikor elbúcsúztatják a telet és a rossz időt, a fiatalok pedig igyekeznek párt választani. Táncegyüttesünk igyekszik minél autentikusabb formában színpadon megjeleníteni minden tipikus, erre a tájegységre jellemző farsangi figurát, jelenetet, mint például Illyés bábu elsiratása, lóvásár, állházasság, orvos, cigányasszony. E produkció különlegessége, hogy az előadás alkalmával szerepet kap együttesünk minden táncosa, ami azt jelenti, hogy bizonyos jeleneteknél több mint 100 táncos van jelen a színpadon. Előadásunkat, minden évben farsang utolsó napján, azaz húshagyókedden mutatjuk be.
A Romániai Magyar Néptánc Egyesülettel közreműködve a Csillagocska Alapítvány először szervezett képzést pedagógusok részére, amelyben nagy hangsúlyt fektetnek a néphagyomány minden formájának szakszerű beépítésére az iskolai vagy óvodai programba. A Partiumi pedagógusok a képzés által elsajátítják a népi dalvilágot, kézművességet, népi gyermekjátékokat, néptáncot, amit aztán, visszatérve az óvodába vagy iskolába, saját belátásuk szerint használhatnak fel.
A Csillagocska Néptáncegyüttes fontosnak tartja, hogy a mai világunkban minden generáció ízelítőt kapjon népi hagyományainkból, kultúránkból. Ezen nemes értékek terjesztésére, megismertetésére a legmegfelelőbb formát, a táncot választotta együttesünk. Néptáncegyüttes révén, természetes módon a tánc autentikus formáját alkalmazzuk színpadi formában – és nem csak -, amikor kiemelt ünnepeinket elevenítjük meg. Ilyen megkülönböztetett formát kapott a Pünkösdi ünnepkör 2007-ben, amikor egy „Siklódi pünkösdölő”-t mutatott be együttesünk. Előadásunkban sóvidéki táncok, dallamok, szokások jelentek meg. Ahogyan minden előadásban, ez alkalommal is az élőzene varázslatos hangulatával találkozhattunk. Az élőzenét a Csillagocska Zenekar valamint barátai biztosították. Az előadás rendezője koreográfusa László Csaba.
A Váradi Biblia című előadás a második nagy táncjáték a Csillagocska Néptáncegyüttes életében. Ez a rendkívül nagyszabású műsor, mint ahogy arra a cím is utal az 1660-ban a Váradi várban készülő Biblia témája köré fonódik. A műsorban tánccal és zenével elevenítik fel a szereplők azt, hogy miként készült ez a rendkívüli Könyv, és hogy a török seregek miként tudták nagy nehézségek árán bevenni a várat egy asszony árulása végett. Az előadás nagyságát és különlegességét több tényező is adja. Elsősorban az, hogy a műsorban számos együttes régiónkból, valamint távolról meghívott együttesek működtek közre: Ezüstperje Gyermeknéptánccsoport (Érsemjén), Galagonya Néptáncegyüttes (Bors), Nyílóakác Néptáncegyüttes (Érmihályfalva), a Nagyvárad Táncegyüttes hivatásos táncosai, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Filizer és Karasu Tánccsoportok (Dobrudzsa), Lioara Néptánccsoport (Nagyvárad) és a házigazda Csillagocska Néptáncegyüttes (Nagyvárad). Az Ankarai Hacettepe Tánccsoport Törökország kulturális nagyköveteiként vettek részt az előadásban.
Koreográfus munkatársak: Brugós Sándor, Brugós Anikó, Benedek Árpád, Darban Mircea, Sütő Szabolcs, Sütő Judit, Rácz Lajos, Tolnai Tímea
Zene: Molnár Szabolcs
Díszlet: Holló Csejtei Kinga, Buzási Andrea
Hangfelvétel: Hevedre Banda, Csibi Szabolcs, Rusé-Tanády Renaud és Erika, Ségerc Ferenc, Szabó Lóránt
A Csillagocska Családnap egy évente megrendezésre kerülő program, mely tartalmas kikapcsolódást biztosít az egész családnak. A rendezvény célközönsége elsősorban a Csillagocska Alapítványhoz szorosan kötődő, együttműködő emberek és családok, de mindig nyitottan és szeretettel vár minden magyar, keresztény lelkületű érdeklődőt. E két napos rendezvény testileg, lelkileg felfrissít minden ide látogatót. A felnőttek tartalmas előadásokat hallgathatnak szakemberektől, míg a gyermekek játszóházakban, táncházakon, népi kézműves foglalkozásokon vehetnek részt. Továbbá az alapítvány entitásai az üstökben finomabbnál finomabb ételeket készítenek. A rendezvényt igazi vásári forgatag jellemzi, mely egy fergeteges táncházba torkollik. A rendezvény záró momentuma az ünnepi Istentisztelet, melyen nemcsak az alapítványt vezető lelkipásztor szolgál, hanem az alapítványhoz tartozó kórusok, zenekar, táncosok és óvodások is.
Népünk zenei nevelésének kérdéséről szólva 1937-ben ezt írta Kodály Zoltán: „Mi a teendő? Mennél nagyobb tömegeket közvetlen érintkezésbe hozni igazi értékes zenével. Mi ennek a legjárhatóbb útja? A karéneklés!”
Ez a gondolat és vágy fogalmazódott meg a Csillagocska Református Zeneóvodába járó gyermekek szüleiben is, akik igényelték a csemetéikkel való együtténeklést. Így jött létre 2009 februárjában a Csillagfény Kórus. Igaz, hogy első alkalommal egy farsangi meglepetés céljából gyűlt össze a társaság, ahol a szülők énekeltek a gyermekeknek. Ez a szikra rendszeres éneklésre késztette a szülői társaságot, és ettől kezdve hetente találkoznak, ami mára nem csak Kórus, hanem egy nagyon összeforrott közösségé formálódott. Szakmai igényességét kórusunknak az is bizonyítja, hogy egyre „nehezebb” művekkel ismerkedik, illetve nagyon sok meghívást kap különböző kulturális zenei rendezvényekre. A Csillagfény Kórus szakmai irányítója a kezdetektől fogva Márkus Zoltán Kántor-karnagy.
A király nemből méltóság egy karácsonyi, betlehemi ihletésű táncjáték, mely azt mutatja be, milyen könnyedén befolyásolható, manipulálható és megfélemlíthető a nép a zsarnok, elnyomó hatalmak részéről. „Tapasztalatból tudjuk: a zsarnokság, sehol és semmi módon nem teremt. Csupán fölél, kiforgat, aprópénzre vált. Mindenek fölött pedig: megoszt, hogy vég nélkül uralkodhasson rajtunk. És persze hazudik, hazudik, hazudik… Tények helyett jól értesültséggel kábít bennünket. Ha angyalbőrbe jelenik meg előttünk, biztosan ördögi praktikát űz. Ha fényes és „new” produkciót mutat be, vigyázzunk, mert a figyelmünket igyekszik elterelni számunkra létfontosságú ügyekről. Közben pedig gátlástalanul fogyasztja szellemi és anyagi javainkat, egyszóval a jövőnket. A betlehemi gyermekgyilkosság ma már nem 0 és 2 éves kor között sújtja az utódnemzedéket, hanem mínusz 9 és mínusz 6 hónap között, az anyaméhben. Milliós nagyságrendben. Ahogy Arany János egy hasonlóan válságos életszakaszban nemzetünknek megfogalmazta, úgy vallhatjuk mi is, ma is:
<<Zsarnoki féltésed vérengzése volt ez:
De tudd meg, de tudd meg, vérszopó Heródes,
Hogy ő nincs elveszve!
Napjaid számítvák, megifjult az idő,
És, kiktől rettegsz, nem féli fegyverid ő,
Az Ige, az eszme!”>>
Pap Gábor gondolatai az előadásról.
Az előadást rendezte és koreografálta: Dimény Levente és László Csaba
Munkatársak: Brugós Sándor, Tolnai Tímea, Kerekes Dalma
Ének: Brugós Anikó
Dramaturgia: Pap Gábor
Díszlet és jelmez: Kis Emőke
Zene: Köllő Gergely
Tánckar: Csillagocska Néptáncegyüttes tagjai, Nagyvárad táncegyüttes tagjai, László Csaba, László Csongor, László Barna, Mátéfi Csaba
A Csillagocska Alapítvány és a Réti Református Egyházközösség körül tevékenykedő hölgyek megirigyelték a Dalnokok jó hangulatát és sikereit, ezért 2010 november 8-ra összehívtak egy alakuló gyűlést, ahol teljes egyetértésben megszavazták és elfogadták Kiss Gézát a kórus szakmai, és Agyagási Ernőt, szervező-vezetőjének. Itt az is eldőlt, hogy a jelenlevők nagy többsége, elsősorban magyar népdalokat, szerelmes dalokat, virágénekeket szeretne énekelni, de különböző alkalmakra, szívesen megtanulnak alkalomhoz illő hazafias énekeket is.
Ezek a dalok meghatározzák a kórus céljait is, az alábbiak szerint:
a magyar nemzeti tudat erősítése
a magyar népdal, népi kultúra és népviselet népszerűsítése, terjesztése,
a hagyományok megőrzése és átadása a következő generációknak
a közösségi élet fenntartása, erősítése
Teljes elismerésképpen azért az elkötelezett és igényes szolgálatért, melyet a polgári kezdeményezésből alakult – rendhagyó – énekkar nagyváradi, valamint bihari és partiumi magyar nemzeti közösségünk épülésére végez, 2012. január 8-án az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács A Közjó szolgálatában-díjjal tüntette ki a Nagyváradi Asszonykórust.
„Tíz esztendő sem evilági, sem örökkévaló léptékkel mérve nem mondhatni, hogy sok, s nagy idő. Ám, ezt az időt, minőségi és mennyiségi szempontból mégis meg és ki lehet tölteni tartalommal. Mi úgy gondoljuk, hogy sikerült.
A biblia számszimbolika értelmezői és magyarázói szerint a tízes szám a nemzetek teljességére, felelősségére utal. Visszatekintve kijelenthetjük, hogy a Kr. u. 3. évezred első esztendeiben e gondolatiság jegyében hívtuk létre és indítottuk tevékeny szolgálatára népünk és nemzetünk közösségében a Csillagocska Alapítványt. Az Írás utolsó lapjain azt olvassuk, hogy a végső nagy megjelenéskor a nemzetek képviselői a maguk sajátos szellemi-lelki kincseiket, műveltségüket és kultúrájukat viszik a Királyok Királya elé. Van mit vinnünk nekünk is. Ezért nem maradhatunk ki a felsereglésből. Műveltségünk mérhetetlen kincseivel pedig csak akkor számolhatunk majd el, ha mindaddig jó sáfárként forgattuk és értékesítettük azokat.” Ezen kiemelkedő szavakkal indította útra Alapítványunk elnöke dr. Pálfi József lelkipásztor e jubileumi alkalomra megjelent emlékkönyvünket.
A szakmaiság megköveteli tőlünk, hogy a gyermekek, táncosok által bemutatott táncok, énekek minél eredetibb, autentikusabb formába jelenhessenek meg a színpadon. Továbbá szeretnénk, hogy a táncosaink mindig kiváló testi és szellemi formában legyenek. Ezért szervezünk edzőtábort együttesünk számára. Táboraink többnyire Székelyföldön zajlanak, hiszen táncos repertoárunk nagy részét székelyföldi táncok alkotják. Természetesen táncos anyagainkban megjelennek Erdély valamennyi tájegységének hagyományos táncai is. Táborainkban lehetőség adódik – a helyi aktív hagyományőrzésnek köszönhetően -, hogy a részvevők idős adatközlő táncosokkal találkozzanak és az ottani népi mozgáskultúrát eredetiben megcsodálják. Továbbá számos szakember és megfelelő körülmény áll a rendelkezésünkre egy minőségi edzőtábor levezetésére.
A Tánciskola a Dűlőúton 2012-ben, a Csillagocska Alapítvány 10 éves évfordulójára készült. E táncjátékot a Csillagocska Néptáncegyüttes apraja-nagyja mutatta be, mely a régiónkhoz leginkább inkább közel álló táncokból épült fel: sárréti és szatmári. Az előadás Györffy István története alapján készült, Egres Kis Lajosról, mely bemutatja, hogy ükapáinkat miként sorozták be, hogy ez idő alatt az asszonyok miként élték mindennapjaikat, valamint hogyan tanultak táncolni a fiatalok Egres Kis Lajostól.
Koreográfusok, rendezők: Dimény Levente és László Csaba
Munkatársak: Brugós Sándor, Tolnai Tímea
Ének: Brugós Anikó
Mesélő: Berecz András m.v.
Zene: Heveder Banda
Tánckar: Csillagocska Néptáncegyüttes
A Csillagocska Református Zeneóvoda megalakulása óta a Réti Református Egyházközség templomának alagsorában működött. Ezek az alagsori helyiségek kiválóak voltak egy frissen beinduló, kisebb létszámú óvodának. Pár év elteltével nagy népszerűségre tett szert intézményünk. A kitűzött célok elérését, az elképzelt elvek, jó szellemiség és az itt dolgozó pedagógusok kiváló munkája segítette. A megnövekedett igények miatt az Alapítvány Kuratóriuma megszavazta egy új épület felépítését az óvoda számára. Az épület 2014 szeptemberére készült el az Emberi Erőforrások Minisztériuma Egyházi Nemzetségi és Civil Társadalmi Kapcsolatokért felelős Államtitkárságának támogatásával. Így az új tanévet az óvodások már az új épületben kezdhették. Óvodánk korszerű, minden szempontból jól felszerelt, higiénikus, kényelmes és minden előírásnak megfelel, mely négy csoport (80fő) befogadására alkalmas. Az épületben 4 csoport számára megfelelő helység létezik, tágas ebédlő és konyha, minden szinten kifejezetten gyerekek számára kialakított mosdók, valamint egy tágas udvar mely rendkívül jól felszerelt kültéri játékokkal.
Daloskönyvünk második kötete, stílusában és tartalmában megegyezik az első Útravaló kiadványunkkal. Célunk a népi gyermekdalok széles körben való megismertetése, terjesztése, valamint intézményünk több mint egy évtizedes építő-nevelő tevékenységének gyümölcsét közzétenni a nagyvilág számára. Munkánk során meggyőződéssel hisszük és valljuk, hogy az óvodás korú gyermekeknek legfontosabb dolguk(), az anyanyelvük elsajátítása. Anyanyelvünk teljes kialakulásához hozzá tartozik a zenei anyanyelv, amellyel a népi gyermekdalvilágban találkozhatunk a legtökéletesebb formában. Ezek segítségével egy olyan zenei nyelvezetet ismerhetünk meg, amely csak a magyar népre jellemző.
Kodály Zoltán szavait idézve „aki nem szereti a magyar népet, leghamarabb a gyermeken át fogja megszeretni, …”.
Felelős szerkesztő: Dr. Pálfi József
Szerkesztette: Benedek Árpád
Kiadó: Csillagocska Alapítvány
Zene és ének: Csillagocska zenekar, Csillagocska Református Zeneóvoda és Néptáncegyüttes gyermekei
Kiadványunk(), Berkesi Sándor Liszt Ferenc-díjas karnagy ajánlásával jelent meg.
A Táncos bárány az eddig bemutatott táncjátékoktól eltérően Benedek Elek hasonló című meséjén alapszik, amelyet a csoport közösen választott ki és készített el 2014-ben. A történet egy klasszikus, a népmesékből már jól ismert motívumon alapszik, amikor egy szegény legény jól kiérdemelt munka után megkapja fizetségét, az aranyszőrű bárányt, mellyel majd elnyeri a királykisasszony kezét.
Az előadás különlegessége, hogy közel 45 perc alatt az elejétől a végéig minden táncos jelen van a színpadon, amely nem kis koncentrációt igényel e műkedvelő fiataloktól.
Koreográfus, rendező: Dimény Levente
Koreográfus munkatárs: Brugós Sándor, Tolnai Tímea
Ének: Brugós Anikó
Tánckar: Csillagocska Néptáncegyüttes
Zenél: Csillagocska Zenekar
A Táncos bárány című előadás sikerein felbuzdulva és a budapesti Magyarság Háza meghívása alapján a Csillagocska Alapítvány egy 4 napos turnét szervezett Budapesten a néptáncegyüttes számára. A négy nap alatt 3 alkalommal mutatták be műsorunkat, köztük a Magyarság Háza által szervezett Magyar szórvány napja című program keretén belül. A turné célja nem csak az előadás bemutatása volt, hanem Budapest szépségeinek megismertetése a fiatalokkal. Az előadások között számos turisztikai és kulturális látványosságot ismerhettek meg gyermekeink: úgymint a Citadella, Hagyományok háza, Álom autó múzeum, Tropicárium, Magyarság Háza, budai vár, Láthatatlan Kiállítás és egyebek. E turné után bizton állíthatjuk, hogy a gyermekek felejthetetlen élményekkel gazdagodtak.
Intézményünk, hagyományaink ápolása és terjesztése mellett tette le voksát. A több mint évtizedes munkánk arra késztet, hogy a jövő nemzedéke, táncos és zenei anyanyelvünket minőségi formában ismerhesse meg. Ezért igyekszünk úgy táncos, mint zenei téren olyan előadókat megszólítani, akik hiteles és igényes módon közvetítik népi kincseinket. E rendhagyó zeneóra a Csillagocskák számára lett szervezve ahová meghívtuk a jövő pedagógusait a Partium Keresztény Egyetem Tanítóképző és Zenepedagógia szak diákjait. Rendhagyó zeneóránk előadó művészei a tornaljai Parapács zenekar, akik jó parapács módra, talpraesett felvidéki zenész legényekből állnak. A zenekar ez alkalommal egy jeles előadóval bővült, aki a dudájával színesítette rendhagyó alkalmunkat. Ez nem más volt, mint a felvidéki származású népzenész, népzenekutató Agócs Gergely.
A Romániai Magyar Néptánc Egyesület, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségével karöltve a Magyar Kormány Kárpát-medencei óvodafejlesztési projektje regionális programjainak keretében a romániai magyar tannyelvű bölcsődék és óvodák didaktikai személyzete számára meghirdette a „Kompetenciafejlesztés népi hagyományok által” című 60 órás akkreditált szakmai továbbképzést. A program célul tűzi ki a hallgatók ismereteinek bővítését a néptánc, népzene, néprajz, kézművesség, és énekes gyermekjátékok területén és ezek gyakorlatba ültetését, valamint rendszeres használatát az oktatásban. A képzés módszertani, elméleti iránymutatást ad a néphagyomány különböző területeinek alkalmazására az óvodai nevelés intézményes kereteinek és az óvodás korosztály életkori sajátosságainak figyelembevételével. A képzés során a résztvevők megismerik az egyszerű kézműves tárgyak elkészítésének folyamatát, jártasságot szereznek a különböző technikák alkalmazásában: nemezelés, csuhézás, fonás. A hallgatók a jeles napokhoz kapcsolódó népi gyermekjátékokat, valamint a tájegységre jellemző népdalokat és táncokat tanulnak.
A Szent László füve 2017-ben, a Csillagocska Alapítvány 15 éves évfordulójára készült.
A Csillagocska Alapítvány minden entitásával (zeneóvodájával, tánccsoportjaival, énekkaraival) úgy gondolta, hogy a mai utódokat is tápláló szellemi örökség mellett nem megy el észrevétlenül. Csillagocska Alapítvány 15 esztendős jubileumi ünnepségén, Szent László király és Arany János emlékét úgy kívántuk megidézni, hogy a Szent László füve, Arany János népmondája alapján készült táncjátékkal kívánunk tisztelegni.
Rendező-koreográfusok: László Csaba, Dimény Levente
Zenei szerkesztő: Molnár Szabolcs
Asszisztensek: Benedek Árpád, Brugós Anikó, Brugós Sándor Csaba, Dallos Levente, Dimény Eszter, Konrád Zsolt Tamás, Márkus Zoltán, Szőcs Brigitta
Díszlet és jelmez tervező: Cristina Breteanu
Arculat tervező: Szomor Attila,Halmágyi Csaba
A Csillagocska Alapítvány Látogatóban programsorozatot szervezett, amelyben Partium minden megyéjében bemutatta a Farsangtemetés című műsorát, továbbá a műsorok után tánc és énekoktatást tartottak egy fergeteges táncház keretein belül. Helyszínek: Szatmár megyei Kökényesd, Szilágy megyei Selymesilosva, Arad megyei Kisiratos, Temes megyei Végvár.
A Csillagocska Alapítvány szakmai konferenciát szervezett a Partiumi amatőr néptáncmozgalom feltérképezésére és jövőbeli lehetőségeinek megvitatására. Előadást tartott Dr. Pálfi József, a Partiumi Keresztény Egyetem rektora, aki a reformáció és a népi hagyományok egymásra gyakorolt hatásáról beszélt. Másodízben Dr. Maior Enikő tartott előadást a Ted (Technology, Entertainment, Design) és TedX eseményekről és hogy ezek miként kapcsolódhatnak be a magyar népi hagyományok megőrzésébe. Dr. Hausmann Alice arról beszélt előadásában, hogy a zenei nevelésből kihagyhatatlan a rendkívül gazdag népzenevilágunk, mellyel hatalmas eredményeket érhetnek el a pedagógusaink.
Ezek után következett a jelenlegi helyzet, helyzetek felmérése és bemutatása. Temesvártól – Szatmárig, Partium minden megyéjének egy-egy képviselője mutatta be megyéjének jelenlegi helyzetét. Bihar megyét Brugós Anikó, népdaloktató, a Partium Keresztény Egyetem Zenepedagógia szakos tanára, Szatmár megyét Kocsis Tünde, az avasújvárosi Bokréta Néptánccsoport vezetője, Szilágy megyét Matyi István, a Terbete Néptáncegyüttes művészeti vezetője, Arad megyét Enghi Márta Ildikó a pécskai Búzavirág Egyesület elnöke, a Pécskai Búzavirág Néptáncegyüttes művészeti vezetője, Temes megyét Tamási Emese, a temesvári Eszterlánc Kulturális Egyesület Alelnöke mutatta be.
A beszámolókat követően Kelemen László, a budapesti Hagyományok Háza főigazgatója tartott előadást és tájékoztatót, hogy miként tudja segíteni szakmai munkáját a partiumi együtteseknek.
„Ezzel a csokorba szedett énekes anyaggal az most a célunk, hogy szülőföldünk, Bihar-ország értékeihez, zenei magyar anyanyelvünkhöz, keresztyén kultúránkhoz való ragaszkodásunkkal és meggyőződésünkkel tovább visszhangozzuk azt, hogy „mindenek meghallják”, és azon túlmenően azt is „jól megtanulják”, hogy Istennel minden lehetséges az embernek. Legyen ez az újabb Csillagocska CD egy szerény hozzájárulás a Kárpát-medencei Magyar Családok Évének értékmentő- és képviselő, hitet, erőt, önbecsülést erősítő gondolatához, programjához.” Ezekkel a gondolatokkal indította útra Alapítványunk elnöke Pálfi József lelkipásztor az alapítvány harmadik hangzó anyaggal rendelkező kiadványát.
Felelős szerkesztő: Dr. Pálfi József a Csillagocska Alapítvány elnökeSzerkesztők: Benedek Árpád, Brugós Anikó, Márkus Zoltán
Technikai szerkesztő: Balázs Ildikó
Hangmérnök: Jonucz Gábor
Kiadó: Csillagocska Alpítvány, Nagyvárad, 2018
Nyomdai munkálatok: Pentaprint Kft., Bihar
Énekes előadók: A Csillagocska Református Zeneóvoda gyermekei, A Csillagocska Néptáncegyüttes énekesei, Dimény Eszter – szólista, Márkus Zoltán – szólista
Hangszeres előadók: Bajna György – nagybőgő, Benedek Árpád – hegedű, citera, Benedek Dávid (8 éves) – hegedű, Csibi Szabolcs – koboz, Dallos Levente – hegedű, furulya, nagybőgő, Fazakas Albert – cimbalom, Márkus Zoltán – citera, koboz, Molnár Szabolcs – hegedű, Kohán Zsófia – hegedű, Pálfi Boróka – fuvola, Póka Szabolcs – hegedű, Szilágyi László – brácsa, Vincze Balázs – brácsa, Vincze Zoltán – nagybőgő.
2017 áprilisában fogalmazódott meg az igény, hogy az óvodai és néptáncpedagógusok énekkart alakítsanak, melyre Brugós Anikót, a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem karnagyát, a Csillagocska Néptáncegyüttes énekes oktatóját kérték fel. A kórus célja a kórusművészet iránt érdeklődő magyar pedagógusok összefogása és a karéneklés hagyományának ápolása, a pedagógusok énekhangjának képzése, karban tartása, az énekhangok kezelésének, fejlesztésének felelősségteljes szemléletével. „A többszólamú éneklés, s vele párhuzamosan fejlődő halló- és felfogóképesség olyanok számára is megnyitja a világirodalom remekeit, akik semmiféle hangszeren nem játszanak. S a művek csak akkor tölthetik be létük célját, ha milliók lelkében keltenek visszhangot.” (Kodály Zoltán: Tizenöt kétszólamú énekgyakorlat, 1941).
A Csillagocska Pedagógus Kórus repertoárjában elsődlegesen 20-21. századi magyar zeneszerzők világi és egyházi művei szerepelnek: Kodály Zoltán, Bárdos Lajos, Birtalan József, Berkesi Sándor, Papp Lajos.
2019 februárja óta már legalább hathavonta megszervezésre kerül a Népi énekes mesterkurzus nevű szakmai képzés. Ennek célközönsége elsősorban népdalénekesek és zenetanárok, célja az énekes repertórium bővítése, a helyi népi énekes anyag megismerése mellett az énektechnika és módszertani kérdések megvitatása is. Az évek során olyan neves előadók biztosították a továbbképzés színvonalát, mint Bárdosi Ildikó, Brugós Anikó, Györfi Erzsébet és Nyitrai Marianna.
2019-ben május 11.-én első ízben került megrendezésre az I. Partiumi Táncháztalálkozó a Soroglya zenekar szervezésében. A rendezvény szakmai partnere a Csillagocska Alapítvány, támogatója az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Csoóri Sándor alap volt. Találkozónk fő témája az Erdélyi és Partiumi Táncházmozgalom, valamint a Táncház Napja melyet május 6.-án ünnepeltünk. Ez alkalommal meghívott előadónk Könczei Árpád (Uniter és Harangozó Gyula díjas rendező-koreográfus és zeneszerző) tartott előadást Visszatekintés az erdélyi és partiumi táncház mozgalomra témával . A Táncház Napját ünnepelve egy népzenei koncertre került sor, melyet a Kolozsváron élő fiatalokból alakult Donát zenekar adott elő. A népzenei koncertet a Csillagocska szülők tánccsoportja illetve az együttes egykori táncosai színesítették, melyet egy felnőtt és ifjúsági táncház követett.
Alapítványunk szükségét érezte a népzenei oktatás kibővítésére, ezért egy újabb hangszer megismertetését tűzte ki céljául. A 2019 – 2020-as tanévtől Brugós Anikó vállalta magára a citeraoktatást, mely szerencsére nagy érdeklődésnek örvend.
A 2019-es év meghatározó volt a Csillagocska Alapítvány számára. A Budapesti Hagyományok Háza a külhoni magyarok népművészeti mozgalmainak szakmai támogatását tűzte ki céljául. Ennek érdekében régiókra osztva különböző civil szervezeteket bíztak meg egy-egy adott térség koordinálásával, mesterképzések, rendezvények szervezésével és adminisztrációs munkák lebonyolításával. A Partiumi régió felelőse, és így a Hagyományok Háza stratégiai partnere a Csillagocska Alapítvány lett.
A járványhelyzet arra késztette az intézményeket, hogy tevékenységüket online térbe költöztessék. A Csillagocska Alapítvány óvodapedagógusai, zenepedagógusai, néptáncpedagógusai, hangszeroktatói oktatási segédanyagként felvételeket készítettek a táncosok, zenészek számára, illetve online órákat tartottak egy videokommunikációs programon keresztül.
A XVIII. Csillagocska Gyermek és Ifjúsági Néptánctalálkozó kapcsán 2020-ban először került meghirdetésre az első Kurázsi Partiumi gyermek és ifjúsági szólótánc vetélkedő. Az adott helyzet miatt a vetélkedő online térbe került, és ebben az évben még csak a fiúk mérettették meg magukat. A rendezvény elsősorban a régióban működő fiatal táncosok számára nyújt lehetőséget egy szakmai fórumon való részvételre illetve megmérettetésre, valamint önálló munkára és felkészülésre ösztönzi őket. A régióban az ilyen jellegű találkozók hiánypótló szerepet töltenek be.
2021 januárjától, nagy örömünkre biztonságos körülmények között, az előírásokat betartva újraindíthattuk az élő oktatást.
Zsoltár a Váradi Bibliáért
“Előadásunk munkacíme: Zsoltár a Váradi Bibliáért. A nagyváradi történelem és a magyar biblianyomtatás egyik kiemelkedő pillanatát kívánjuk megragadni előadásunkkal, nevezetesen a Váradon készült új fordítású Biblia török ostrom alatti történetét. Szerkezetileg, dramaturgiailag misztériumjátékként építjük fel az előadást, a történet eseményeit stációkként kezelve. Célunk egy olyan közösségformáló mai isztériumjáték megalkotása, mely kifejezetten magyar népi és komolyzenei alapokra építve, a zene és a tánc segítségével beszéli el a biblia történetét, hangsúlyozva, hogy nehéz időkben a hit, a közösségi összetartás mennyire fontos lehet egy nép túlélésének szempontjából, ugyanakkor a török ellenfelet sem démonizálva, hanem a török hadseregen belüli emberi pillanatokat megerősítve, egymás kultúrájának az elfogadására buzdítva.”
Dimény Levente, Tóth Tünde
Alkotók:
Táncpedagógusok: Dimény Eszter, Imre Béla, Konrád Tamás Zsolt
Zenei munkatársak: Bartalis Botond, Benedek Árpád, Brugós Anikó, Dallos
Levente, Márkus Zoltán
Jelmeztervező: Lokodi Aletta
Díszlettervező: Szőke Zsuzsi,
Díszlet-kivitelező: Calyx Graphic
Rendező: Tóth Tünde, Dimény Levente
Eredeti Ötlet: Pálfi József
dobraijulia@csillagocska.ro
benedekarpad@csillagocska.ro
konradtamas@csillagocska.ro
Az egyik már másfél évesen a kör közepén táncolt, a másik lassan-lassan barátkozott csak meg a tánccal és a fellépésekkel. De mindegyik egy olyan közegben nőtt fel, ahol minőségi zene és tánc vette őket körül és a saját ritmusukban befogadták ezt az új világot. Beléjük ivódott már egészen kicsi korukban, ez kísérte őket végig az óvodai évek alatt is, óriási lelki többletet nyújtva bátornak és bátortalannak is. Azután jöttek az olyan szerelmek, mint a kopogós cipő és a pörgős szoknya, melyekben elkezdődtek a végeláthatatlan forgások. Mi, szülők pedig csak mosolyogtunk amint láttuk a piros masnis, csivitelő leánykáinkat önfeledten pörögni és pörögni… Néha a mosoly mellett a könnycsepp is megjelent… olyan jó volt őket boldognak látni.
A kis pörgőseink lassan tovább léptek és egy komolyabb, keményebb munkával teli időszak következett. Azonban a nagy barátságok megmaradtak és maradt a lényeg is, az örömteli táncolás, éneklés.
És mi az amit mi, szülők tanultunk velük együtt az évek során? Népdalokat, melyeket sokszor esti séta közben, hangosan együtt énekeltünk. Táncot, mikor egy-egy próba után, otthon velünk ismételték át a lépéseket vagy amikor a táncházakban mindenki a moldvait táncolta… Vagy amikor éppen lehajoltunk hozzájuk, hogy a hadd el te, kicsikét eljátsszuk velük.
Örök élmények és örök emlékek. Köszönjük!
Bődi Emese Csilla (szülő)
Amikor egy szülő tanintézményt választ gyerekének, legyen az óvoda vagy iskola nagyon sok mindent figyelembe vesz. Közel legyen a lakhelyhez, munkahelyhez, óvónéni / tanítónéni szimpatikus, fiatal legyen stb.
De vajon figyelembe vesszük-e, hogy milyen értékeket képvisel az intézmény. Törődik-e a magyarságtudattal, a népi hagyományokkal, hittel, közösségtudattal, közösségépítéssel? Nevel is vagy csak tanít? Ad is vagy csak számon kér?
Mindezeket latba véve, pályi lakosként a nagyváradi Csillagocska Református Zeneóvodának szavaztunk bizalmat és mindkét gyerekünk odajár. Szeretnek odajárni.
A zene és néptánc gyakorlásával a zenei anyanyelvet is elsajátítják, nem utolsó sorban pedig köztudott, hogy segíti az agy működését, a kommunikációt, a test koordináció fejlődését. Biztos vagyok benne, hogy egy olyan érzelmi és értelmi többletet szereznek ott az intézmény falai között, amivel bátran engedem őket iskolába.
Köszönöm szépen Csillagocska!!! Brugós Anikó (szülő)
A családias hangulat, az óvónők és dadusok kedvessége teljes mértékben hozzájárult ahhoz, hogy gyermekeim szinte első pillanattól kezdve otthon érezzék magukat az óvodában.
A sok zenének, táncnak, a hangszerekkel való ismerkedésnek köszönhetően a gyerekek nyitottabbak lettek a világra, érdekli őket a hagyomány, amit a maguk módján, napi szinten ápolnak is.
Halász Annamária (szülő)
Keresztény értékeket képviselő emberként mindig is fontosnak éreztem, hogy gyermekeimet is keresztény szellemben neveljem. Tapasztalatból mondhatom, hogy a régióban nem találhattam volna jobb óvodát gyermekeimnek, mint a Csillagocska. Itt egy helyen kapnak magas szintű nevelést hagyományőrzésből, kereszténytudatból, ami kihat egész életükre. Kiemelném a néptáncoktatás és templomi együttléteket. Hála a tiszteletes úrnak és a nevelőknek!
Kiss Géza Lóránd, szülő